Eolikus faragás • Dasht-e Lut, Irán
A kalutok: egyirányú szélsípok
Irán délkeleti részén, a Dasht-e Lut sivatagban – amelyet az Aqua műhold MODIS érzékelői következetesen a Föld egyik legforróbb felszíni pontjaként rögzítettek – a nyáron 120 egymást követő napon át északnyugat felől fújó uralkodó szelek a világ legdrámaibb jardangmezejét formálták.
Helyi nevükön kalutoknak hívják ezeket a formákat, amelyek hosszú, párhuzamos gerincekre és árkokra hasonlítanak, közvetlenül a tavi iszkőbe vájva. A pályáról készült kamerákon hatalmas, hullámos geometriai barázdákként jelennek meg, amelyek 150 kilométeren át egyenletes irányban húzódnak, és kevésbé természetes terepnek, inkább óriási aerodinamikai turbinalapátoknak tűnnek.
A műholdas hőinfravörös érzékelők éles hőmérséklet-különbségeket mutatnak ki minden gerinc mentén: a szél felőli alapkőzet felülete meghaladhatja a 70 °C-ot, míg a szél árnyékos oldalán lévő árkokban hűvösebb, fényes porfelhők rekednek meg.